Az egyházközség rövid története
(Forrás: Fogarasy-Fetter Mihály, Pilisvörösvár története és néprajza, 1998
I. A Nagyboldogasszony plébániatemplom
A római katolikus egyházközséget 1692-ben alapították Pilisvörösváron. Az első plébános, Bernhard Hörmann 1696-ban jött a településre. Az első templomot fából Krapff földesúr építtette, valószínűleg 1696-ban. A kőtemplom 1703-ban épült föl, a plébános, Placid Khemetmilner 1705-ben szentelte fel Szent Fülöp és Jakab tiszteletére. 1757-től biztosan Mária mennybemenete (aug. 15.) a templom búcsúnapja, titulusa. Az épületet többször renoválták, majd 1797-ben a hajót kibővítették, és új tornyot építettek, 1802-ben a templom szentéllyel és sekrestyével bővült. 1932-34-ben egy méterrel megmagasították a templomot és bádogtetőt tette rá. 1954-ben teljes felújításon esett át és a klasszicista stílus jegyeit viseli magán. A főoltár márványból készült. 1945-ig a királyi várban állt, Budapesten. Marlok István plébános hozatta Pilisvörösvárra 1957-ben. A tabernákulum Mészáros Lajos budapesti ötvösmester munkáját dícséri. A templom méretei: 37,55 méter hosszú, 11,48 méter széles és 10 méter magas. A vörös márványból készült, több, mint másfél évszázados keresztelőkút fedőjén Keresztelő Szent János nevét olvashatjuk.
1. A főplébánia papjai 1696-tól:
1. Bernhard Hörmann 1696-1702
2. Placid Khemetmilner 1702-1705
3. Johann Paulovics 1705-1711
4. Placid Khemetmilner 1711-1723
5. J. Jakob Seppenhofer 1723-1737
6. Ignac Brinda 1737 1741
7. Leopold Gleixner 1741-1742
8. Andreas Federspiel 1742-1744
9. Johann F. Steiner 1744-1772
10. Xav. Franz Hollaider 1772-1782
11. Josef Knecht 1782-1811
12. Máté Galcsek 1811-1836
13. Franz Venish 1837-1851
14. Anton Petz 1851-1862
15. Dr. Emerich Bacsák 1862-1891
16. Martin Angeli 1892-1924
17. Stefan Török adm. 1924-1925
18. Ipoly Nagy 1925-1929
19. Dr. Róbert Szentiványi 1929-1934
20. Martin Ohmüllner 1934-1939
21. Josef Gáger 1939-1945
2. Egyházi egyesületek 1945-ig
A legtöbb egyházi egyesületet Ohmüllner Márton plébános alapította meg.
- Szívgárdisták (elemi iskolások)
- Jézus Szíve ifjúsági egyesület
- Jézus Szíve Katolikus Leánykör
- Jézus Szíve Katolikus Legényegylet
- Mária Kongregáció
- Magyar Katolikus Népszövetség Oltáregylet
Az egyházközség vegyeskara, melyet az 1929-től a községben működő kántor, Vass Márton alapított, 1936-ban a móri egyházmegyei kórusversenyén első díjat nyert. Vass Márton a nép ajkán élő és énekelt egyházi énekeket lekottázta.
II. A bányatelepi plébániatemplom
III. A ligeti Szent család templom
IV. Kápolnák
Flórián-káplna
A Flórián kápolnát Fábián-, Sebestyén-, Rókus- és Rozália-kápolnának is nevezték. A XIX. század elején építették, a század végén renoválták és 1892-ben újra felszentelték. Az oltárkép Szent Flóriánt, Szent Rókust és Szent Sebestyént ábrázolja. Vasárnaponként itt rózsafüzért és litániát imádkoznak.
A mai erdei kápolna elődjét a Hétfájdalmú Szűz és a tizennégy segítő szent tiszteletére 1780 körül Spiegelberger Gáspár pilisvörösvári lakos építtette. Az első templom annyira rossz állapotba került az évtizedek alatt, hogy csak újjáépíteni volt érdemes. Az új kápolnát, melynek három oltára van, 1851-ben szentelték fel. Húsvéttól Mindenszentekig szombatonként tartanak itt szentmisét. A kápolna búcsúja pünkösdhétfőn van. A kápolnának van egy ereklyéje, mely előtt minden szentmise után tiszteletüket fejezik ki a hívek. Az ereklyetartóban a Szent Kereszt egy darabkája van.
Kálvária-kápolna
A mai kápolnát a XIX. század közepén építették. A kriptát a szentély alatt Majtényi Anna (Madách Imre édesanyja) építtette. Itt nyugszik Majtényi Károly (az író nagyapja), valamint felesége és leánya. Nagypéntekenként a plébános vezetésével keresztutat járnak a kálvária dombon, melynek befejező állomása a kápolnánál van.